Csontváry: Levante

Műfajkategória:
klasszikus, kiállítás

Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek audiovizuális adaptációja a napút jegyében, Nápolytól Jeruzsálemig.

Látvány vagy látomás? Sokan feltették már ezt a kérdést Csontváry Kosztka Tivadar festményei láttán. A magyar művészettörténetben egészen egyedinek és különcnek tartott művész képei senkit sem hagynak közömbösen. Festői zsenialitása, saját maga által is táplált mítosza, miszerint egy égi kinyilatkoztatást hallott: „Te leszel a világ legnagyobb plein air festője, nagyobb Raffaelnél” meghatározták egész művészetét. Rajongott Raffaello és Munkácsy Mihály műveiért, Münchenben Hollósy Simon festőiskolájában, majd a párizsi Julian akadémián képezte magát, hogy végül kialakítsa senkivel nem összetéveszthető « csontvárys » stílusát. 

A soha nem látott tájakkal ébren tartott álmok, s az éghez irányított valóság, az élő természet szürrealizmusba hajló ábrázolása művészetének egyik kulcsa. A napútat, a nagy motívumot és a misztikumot kereste és úgy vélte, ezt csakis keleten, a Levante országaiban találhatja meg. A 20. század fordulóján több utazást is tett az Olaszországtól keletre eső tartományokba, követve az egyre népszerűbb ázsiai turistaútak vonalát. „Athén, Konstantinápoly, Baalbek, Damaskus, Nazaret, Jerusalem, Kairo” – egy 1901-ben kiadott berlini bedekker címlapjának felsorolása a festő ihlető helyszíneinek szinte teljes katalógusát nyújtja.

Zenei utazásunk négy jelenet és tizenkét festmény felhasználásával készült útvonalon vezet, a nápolyi öbölben található Castellammare városától, Athénon, majd Jeruzsálemen keresztül, Baalbek 6000 éves cédrusáig. A művész ismert és kevésbé ismert képeit remekül illusztrálják a nagynevű magyar és külföldi előadók által írt és előadott szerzemények, az egyes helyszínekhez kötődve. Az olasz Faraualla és a Fratelli Mancuso canzone-it, Varga Veronika és a Esperia zenekar népszerű rebetiko-ja követi, majd Jordi Savall és a Faran Ensemble idézi meg Jeruzsálemet, végül Dhafer Youssef és Kalamár Ádám éteri zenéje zárja a kört.

Csontváry monumentális képei, mesteri ecsetkezelése, egy megjelölhetetlen, lokalizálhatatlan fényforrástól, a lélek erejétől izzó színei most a Magyar Zene Háza Hangdómjában varázsolják el a látogatót, aki követve a 100 éve kalandozni vágyó utazót, repülőre és hajóra, esetleg vonatra szállhat, hogy a mítosz után eredve megválaszolja a kérdést: látvány vagy látomás-e a mester életműve.

« Ismerem az utat, amerre mennem kell. Ismerem a szellemi hatalmat, világteremtő energiát, mellyel számolnom kell, semmi kétség, hogy egy még legjobb világrészbe kerülünk s kiapaszthatatlan szépségekben gyönyörködünk. »

Művészeti vezető: Erdőháti Melinda | Vizuális kompozíció: Miss Virgács (Németh Nikolett) | Hangteresítés és zenei közreműködés: Kalamár Ádám, Lovász Ákos

Időtartam: 25 perc

Korhatár ajánlás:
A vetítés megtekintését 3 éves kortól ajánljuk.

A vetítésben nincs beszéd, megtekintését bármilyen nyelvű vendégeinknek ajánljuk.